Végre megérkezett, már nagyon vártuk. Az egyik legizgalmasabb hazai divatmárka, a Je Suis Belle - a megszokott színvonalhoz képest - egy kevésbé erős nyári kollekció után egy meglepetésekkel és új ötletekkel teli őszi-téli sorozattal rukkolt elő. Olyan gazdag és szertelen, hogy első pillantásra nem is láttuk benne az össztartó erőt, de egymás mellett látva a képeket végül koherensnek tűnik a kollekció. Megnéztük közelebbről!

Fotó: Surányi Miklós

Őszi-téli sorozatról beszélünk, mégis annyiféle színt engedtek fel a palettára, amennyi csak belefér. Igaz, hogy az ősz az egyik legszínesebb évszak, de ezek nem a csípős ősz árnyalatai, sokkal inkább az izzó indiánnyár, az utolsó pillanat, amikor feltöltekezhetünk télre. Nyári színek mellett nyári anyagok is megjelennek - a kollekció tulajdonképpen olyan mint egy nyár-konzerv, mintha a paradicsomokkal és eperlekvárral együtt eltennénk télire a nyári napsütést is.

Fotó: fashiontime.hu

Ez nem azt jelenti, hogy a Je Suis Belle idén figyelmen kívül hagyta a hideget: nem hagynak majd senkit fagyoskodni. Megjelenik a rendkívül meleg gyapjú, a kézzel szőtt, puha textíliák, melyek Kovács Móni munkái. Gyümölcsöző kooperáció, remélem, egyre több magyar designer fog felkérni textiltervezőket különleges anyagok elkészítésére. Kovács Móni kétféle szövetet készített a Je Suis Belle számára, mindkettő izgalmas textúra: zajos, finoman roncsolt hatást kelt - nekem a kontrasztosabb tetszett, ahol hangosabban sistereg a kétféle szín találkozása, szép a kilencvenes éveket idéző csillogó szál elrejtése a szövetben. 

A fény máshol is visszaköszön a kollekcióban: ráfolyatták a szintén a kilencvenes évekből ismerős arany-pixeles szövetet a ruhák szegélyére, hajtókájára, mintha az anyagokat napfénybe mártották volna. Pont olyan, mint amikor télen a legkisebb fénynek is örülünk, és szeretnénk megragadni, zsebre tenni.

Az aranyszegélyek és a selyem csillogásának ellenpontja a zsorzsett fénytelen durvasága - nekem nem veszi be a gyomrom a kilencvenes évek egyik kedvenc anyagának reneszánszát, de érthető, hogy előbb-utóbb minden visszatér.

Fotó: fashiontime.hu

A zsorzsett mellett a fakó gyapjúszövetek tompasága is lágyítja fényeket. Elsőre nem feltétlenül érthető a kampányban is szereplő, első látásra nagymamásnak tűnő darab - valójában azt a lazaságot, pimaszságot testesíti meg, amikor a díva hazatér, és felveszi a kedvenc két számmal nagyobb pulóverét. Szupermeleg és kényelmes, látszólag nem törődik semmivel - de nyilván nagyon is ki van találva, hogy ne legyen alaktalan. Viszont aki ezt a darabot választja, óvatosan kombinálja, nagyon veszélyes szín - egy fakóbb, sötétebb nadrággal katasztrófa lehet, jól jöhet mellé egy kontrasztos színű leggings.

Fotó: fashiontime.hu

A tél a mozdulatlanság évszaka, de a Je Suis Belle ez alól is talál kibúvót: jó néhány darabján visszaköszön egy folyamatos mozgásban lévő dinamikus felület, amely a darazsoláshoz csak első ránézésre készült hasonló technikával, apró harmonikaszerű redőkbe, ráncokba fogatja az anyagot. Papírlegyezőkre, lampionokra emlékeztet a folyamatosan torzuló, alakuló textil - szinte életre kel, ahogy viselni kezdik, szüntelenül reagál a test formáira. A térbeliség újabb dimenzióját találták meg, de ez a technika - akárcsak a régi kedvencük, az apró cellákat kialakító darazsolás - lassú és időigényes, a kollekció ékkövének számító hosszú piros ruhán lévő motívumokban például nagyjából három teljes nap munkája fekszik. 

Fotó: fashiontime.hu

Meglepetés volt a kollekció abban a tekintetben is, hogy sokkal több kacérság van benne, mint az eddigi Je Suis Belle darabokban. A szokottnál hangsúlyosabb dekoltázsok, teljes hátat mutató mély kivágások, merészebb szoknyaszabások jelennek meg - az évszakhoz mérten különösen soknak tűnik az ablak, nyílás, hasíték. De alapvetően jól sül el, hogy többet engednek látni a női testből, mint eddig bármikor - itt is visszhangzik a 20-as évek dekadens, pimasz nőiessége, ami a tervezők elmondása szerint a kollekció egyik legfontosabb inspirációs forrása. 

Fotó: fashiontime.hu